blogra1.JPG

Kicsit hosszúra nyúlt szünet után folytatom a bejegyzéseket a Denver modell használatáról. Az eltelt idő is csak abban erősített meg, hogy a PECS és napirend mellett a másik legjobb dolog a Denver bevezetése és használata volt otthon. Mivel lassan haladt a fordítás, vagyis egyáltalán nem tudtam foglalkozni vele, beleragadtunk három, egymást követő: az oda-vissza áramló interakciók; gesztusok tanulása; és az utánzás c. fejezetekbe. Utólag azt kell mondanom, hogy ez nagyon hasznos volt, mert bőven volt időnk újragondolni a fejezetek ajánlásait és gyakorolni azokat újabb és újabb helyzetekben.

Ezzel együtt az is igaz, hogy egy végigvett fejezeten nem „lépünk túl”, hanem annak technikái beépülnek a mindennapi tevékenységeinkbe. Folyamatosan gyakorlunk minden korábban megismert technikát, kiegészítve új tudással, mert sok ajánlás utólag világosodik meg, ahogy megérünk rá. Így oda-vissza ugrálunk az egyes fejezetek között. Utólag derült ki saját magam számára is a naplónk megírása után, hogy tulajdonképpen az utánzás és gesztusok fejezete mellett ugyanolyan lendülettel gyakoroltuk az oda-vissza áramló interakciók fejezetének ajánlásait az elmúlt fél évben. Csak haladóbb szinten, ahogy ügyesedünk – nem csak Balázs tanul, mi is. Utóbbiról már a 4. részben elkezdtem írni. Most az utánzás és gesztusok tárgyalása előtt még ezt a részt folytatom, mert könnyebben és látványosabban haladtunk ezzel az utánzáshoz képest, illetve különösen nagy öröm volt a társasjátékok megjelenése az életünkben.

A közös tevékenységek 4 részből álló struktúrája

Az oda-vissza áramló interakcióknál tárgyalt „közös tevékenységek” 4 részből álló struktúrája nagyon hasznos kerete minden játéknak, közös tevékenységnek. Az előző bejegyzésben a mi játékaink közül írtam erre példákat, most a keret elméletét írom le. Van némi lelkiismeret furdalásom, hogy a könyvből kiragadva írom ezt le, de úgy érzem ez önmagában is nagyon hasznos, ha valaki elolvasta a korábbi fejezeteket, amelyekben a társas alapok gyakorlása volt a cél. Itt is érvényes, hogy egymással szemben helyezkedjünk el. Tehát: 

  1. Alapötlet: az egyik fél – gyerek vagy partnere - kiválaszt egy játékeszközt és valamit játszik vele.
  2. Játéktéma: a másik fél bekapcsolódik ugyanabba a tevékenységbe, azért, hogy utánozzák egymást, vagy valami közöset létrehozzanak, vagy felváltva következzenek, így kiteljesítve a közös tevékenységet.
  3. Variáció: Mindig ugyanazt játszani egy idő után unalmassá és repetitívvé válhat, ezért egy idő után hozzáadunk némi változtatást a játékhoz. A variáció során a felváltva következés struktúrája folytatódik és mindketten oda-vissza, kölcsönösen játsszák a kissé megvariált játékot.
  4. Befejezés: Amint a gyerek figyelme lankadni kezd a tevékenység közben, ideje más foglalatosságba kezdeni. Lezárjuk a játékot (vagy átváltunk egy új tevékenységbe).

Ezek a játékok, tevékenységek, ahogy rendszeresen gyakoroljuk, egyre ismerősebbé válnak, rutinszerűvé, ami biztonságot ad a gyereknek, egyúttal kiszámíthatóvá teszi a történéseket. Majd ahogy ezekből a játékokból újat és újat ismerünk meg, szépen lassan felépítünk egy repertoárt. Mind ismerős tevékenység lesz a gyerek számára, de szép lassan változik a menetük, ahogyan az természetesen is történik. A szenzoros játékoktól kezdve a tárgyakkal történő játékokon át a könyvekig, mondókázásig, és gondozási tevékenységig mindent lehet így építgetni. Az így folytatott játékok vagy „közös rutin tevékenységek” különösen sok tanulási lehetőséget rejtenek magukban a társas kommunikáció és kölcsönös interakciók terén. Ezek a játékok a legkisebbekkel 2-5 percig tartanak. Egy nagyon leegyszerűsített példa:

Az alapötletnél a gyerekünk játékai közül válasszunk, amit ő kedvel. Olyan játékot ajánl a könyv, ami sok részből áll, hogy legyen lehetőség bekapcsolódni.Például golyópálya. Az alapötlet lehet a golyópályán a golyók legurítása. Amikor gurít, én is leengedek egy golyót. Így váltogatjuk. Variáció: én kalapáccsal indítom el a golyót. Ő továbbra is a kezével. Így váltogatjuk. Ha felkelti az érdeklődését, átadhatom neki a kalapácsot, vagy segítek neki azzal elindítani a golyót. Ha nem, folytatjuk ugyanúgy. Ha kezd leülni a játék, befejezzük.

Ilyen, számunkra apróságokról van szó. Mindig egy-egy pici változtatás, hogy meg tudjunk neki mutatni egy-egy új lehetőséget a játékban és valódi közös játékká tudjuk alakítani. Az látszik, hogy itt még egyáltalán nem a strukturált interakciókról van szó, amiben az egyik személy azt mondja: „Én következek” és a másik vár. A természetes, kölcsönösségen alapuló élethelyzetekről van szó. Mindenki hozzáad egy kicsit játékhoz.

Társasjátékok Balázzsal

A Denver modell egyik nagyszerű ajánlása, hogy többnyire azokat a játékokat/tárgyakat válasszuk alapötletnek, amikkel a gyermek kortársai is játszanának. Így a gyermek tudni fogja, hogyan kell játszani ezekkel, amikor más, hasonló korú gyerekek között van. Szerintem ez nagyon fontos (főleg, ha integrációban gondolkodunk). Rengeteg jó játékot lehet kapni: színesek, szépek, és jól ki vannak találva. Nem kell sok, csak jól variálhatók legyenek. Balázst nagyon sok tekintetben kell tanítani, de olyan játék nem volt, amit kiszemeltem és beszereztem, hogy idővel ne tudtunk volna vele játszani, még ha néha fényévnyi távolságra is tűnt a megértése. Ezzel együtt időnként kimondottan szükséges saját játékot készíteni, ha valami konkrét problémát szeretnénk megértetni.

A társasjáték gyakorlásához egy lottó játékot, és két memória játékot használtunk. Egyáltalán nem volt célunk a játékszabály konkrét szabályainak megértése, csak a váltott interakciók gyakorlása, a fenti leírás szerint. Annyiban azért továbbléptünk egy óvatos célkitűzéssel (miután az alapok nagyon jól mentek), hogy elkezdtük gyakorolni a strukturált interakciót: „Én következek” és a másik vár. Ezt csak olyan helyzetben, ami már egyébként nem jelentett kihívást.

A meglévő játékok újragondolása

Eleinte azt hittem új játékokra lesz szükségünk, de újragondoltam a meglévő játékaink lehetőségeit és a váltott interakciók kereteinek köszönhetően sikerült új színt vinni az ezekkel való játékba. Korábban Balázs már tudott velük egyedül játszani – rendeltetésszerűen, de nem társasjátékként -, ezért kicsit tartottam tőle, hogy fog bevenni engem is a játékba. 

Noé bárkája memóriajáték: Eredetileg egy nagy papírhajóba kell bedobálni a képpárokat, amit megtalálunk… Nálunk ez így néz ki: Minden elemet leborítok elénk egy kupacba fejjel felfelé. Mivel Balázs szerette egyesével bedobálni a hajóba a kártyákat, ennyi is maradt az alapötlet és igyekeztem közben én is bedobni egyet-egyet, ha hagyott rá időt. Párokat nem kerestünk egyáltalán, csak bedobáltuk egyesével. Figyelt közben engem is, de még magában játszott főleg. Ahogy jobban figyelt megvariáltam a játékot: Amikor ő jött, megsimítottam az arcát, amikor én jöttem, az ő kezével simítottam meg az én arcomat és közben mondtam: "Balázs jön", "anya jön". Nagyon élvezte. Egy nap arra ébredtünk, hogy az egymás után következés már magától is megy. Hetekkel később kipróbáltam, hogy kettéosztottam a képpárokat magunk között és mindig annak a párját dobtam be, amit ő választott. Értékelte, bár nem viszonozta, ismét hozzáadtunk az alapötlethez. Végül már odáig terjedt a figyelme, hogy megnézte mi van a képen és meg is tudtunk nevezni néhány állatot.

Évszakos lottó játék: A 4 évszak szerint 4 alaplapból áll, 4-4 képpel és az ahhoz tartozó 4-4 képkártyával. (Az önálló képegyeztetés már ment korábban.) Itt nagy változás volt, az előzőhöz képest, hogy szabály szerint játszottuk anélkül, hogy azt erőltettük volna: két-két alaplapunk volt Balázzsal, az elemek egy kupacban előttünk, fejjel lefelé fordítva. Egyszer Balázs húz, egyszer én. Először nem volt lenyűgözve, de amikor nem az ő lapjára valót húzott, tudtam neki mutatni a”nem” gesztussal és mondtam is, hogy "nem jó". Ez nagyon tetszett neki, és bennmaradt a közös játékban. Az én lapomra tette, én pedig az övére, vagy inkább elvette tőlem, ha én az övét húztam fel. A vége felé egyre kevésbé tartotta, hogy együtt játszunk, de ez már így is egy nagy lépés volt. Ahogy átléptünk a gesztusok gyakorlása fejezetre, azzal variáltuk meg, hogy ha nem saját kártyát húztunk, a kérem gesztussal kellett elkérni egymástól. Vagy még rá is mutatott nekem az alaplapomra, hogy oda tegyem. Egyúttal gyakoroltuk a szavakat is: anyáé, Balázsé. A nyár végére Balázsnál beindult a szókincs gyarapodása – egész nyáron jártunk Katicához (logopédusunk) és bevezettük a PECS IV+-t (erről külön bejegyzés lesz), ezért fontos lett itt is, hogy megnevezzük a szavakat, amiket felhúzunk. Egyre tudatosabban játszunk. A variáció szintén egy lehetséges módja, hogy harmadik személy is bekapcsolódik a játékba. Ez is működött, Balázs szívesen vette, ha csatlakoztak a játékunkba. 

blogra2.JPG

Kisvakond memória: 18 képpárból áll. Ez így önmagában nekünk nem állt össze még játékként sose. Évekig tologattam az alapkeretet, amiből ki kellett nyomkodni a kártyákat az első kibontás után. Végre rájöttem, hogy a kereteket felragasztom kartonra egyesével. Így lett 6 alaplapunk. Eleinte 2-2 alaplappal játszottuk. Még mindig nem tudtunk "csak úgy" párokat gyűjteni, ezért a párok egyik felét benne hagytam a keretben és csak a másikat kellett megkeresni hozzá.  Utóbbiak fejjel lefelé borítva voltak előttünk. Utána úgy játszottuk mint az évszakos lottót: Balázs húz, majd én, és megkerestük a helyét a képnek, illetve elkértük egymástól, ha nem a miénk. Mivel ez egy nyár végi játék volt, itt volt a legszembetűnőbb a szavak fontossága, hogy kimondjuk, mi van a képen. Talán mert sok ismerős téma és szó is volt rajtuk: bicikli, motor, torta, úszik, stb. Egy képen a süni hozza tálcán a tányérokat és a poharakat. Gondolkoztam mit mondjak Balázsnak, mire ő közölte: étterem!!! Ez igen, ez a kreatív gondolkodás. Örülök neki, hogy Balázs tudja rugalmasan használni a megszerzett tudását, ez a cél.

p1140613_1.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://aprolepesek.blog.hu/api/trackback/id/tr9111805681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása