Mostanában több, tettre kész szülő és formálódó szervezet is megkeresett minket, hogy mi hogyan is indultunk, mit javasolnánk nekik. Szeretnénk, ha az egyesületünk példája "csak" egy lenne a sok közül, és egyre több tevékeny szervezet jönne létre.

Az alakulás, formálódás folyamatára visszatekintve, sok dolog tűnhet szerencsés véletlennek, vagy sorsszerű történésnek és tudatos építkezésnek egyaránt. Kezdjük talán onnan, hogy tízen-húszon év után találkoztam egy régi-régi baráttal, aki épp egy együtt nevelésről szóló kampányon dolgozott. Beszerveződtünk, aminek az lett a vége, hogy Gyöngyösön kettő, Jászberényben egy vitafórumot rendeztünk az iskolai, óvodai együtt nevelésről. Nagyon inspiráló volt az UCCU Alapítvány vezette kampányban tevékenyen részt venni, de valahogy maradt bennünk egy kis hiányérzet. Nem láttuk az egész kifutását, Persze most utólag mondhatjuk, hogy az egyesületünk léte lett az, ami igaz is. Készült egy szuper kis film is, ami szabadon felhasználható.

A kampány után maradt bennünk egyfajta tettrekészség, ami fokozatosan érlelődött bennünk. Ekkor ért minket egy igen mély, inspiráló élmény, melyből ez a blog is született. Ahogy írtuk a blogot, egyre több pozitív visszajelzés jött, hogy mi ilyen nyíltan kezeljük ezt. A blog indulása után nem sokkal kaptuk meg az autizmus diagnózist (addig értelmi sérültként kezeltük Balázst). Dr. Stefanik Krisztina diagnosztizálta, ő volt az első kapcsolatunk az autizmus szakmával, autizmus diagnózissal a kezünkben. Mert már előtte a Vadaskert respektálta kérésünket, hogy jó-jó, nincs diagnózisunk, de a vizuális képcserés kommunikációt szeretnénk megtanulni. Azóta is Solt Anna a legnagyobb segítségünk. Szóval jött az iránytű, hogy autizmus. Őszintén mondva, akkor mi is csak a sztereotípiák szintjén tudtunk róla, ami finoman szólva nem állta meg a helyét. Bújtuk a könyveket, szülőtréningekre jártunk, így egyre több elhivatott remek szakembert és szülőt ismertünk meg. (Kapcsolat építés)

Szerencsére Gyöngyösön működik az Autista Segítő Központ. De éreztük, hogy a szülősegítés terén vannak hiányosságok, valamint az óvodai ellátásban és más területeken is. Voltak szülők, akik a blogon keresztül megkerestek, és egyre több esetről hallottunk mi is. Hogy nyíltan beszéljünk az autizmusról, szerveztünk egy előadást, Dr. Simó Juditot hívtuk el, aki az Autizmus korai jelei és felismerése témában tartott előadást kb. 40 fő előtt. Az előadás előtt még megkerestük az AOSZ-t és kértünk az autizmus tünetei tájékoztató plakátból, melyeket kiraktuk az orvosi rendelőkbe, védőnőkhöz, nevelési tanácsadóba, önkormányzathoz... Erre jött rá 2 héttel az előadás plakátja. Szóval tudatosan felépített kampány volt, még a helyi TV is készített riportot. Az előadás nagyszerű volt, fele-fele arányban jöttek el óvónők, pedagógusok, szakmabeliek, és érintett szülők. A jelenléti íven volt egy opció: Van-e autizmusban érintett a családban? Nyilván az adatokat szigorúan és bizalmasan kezelve, de láttuk, hogy vagyunk jó páran érintettek. Már az előadáson elhangzott, hogy mi szeretnénk egy szülőklubot létrehozni, így az e-mailben kapott meghívó nem volt váratlan. Össze is jöttünk, az ASK a törekvéseink mellé állt és helyet adott nekünk.

Az első találkozás. Mindenki izgatott volt. Főleg az ismerkedéssel telt. Már ekkor is volt köztünk egy auti szakirányos gyógypedagógus és egy pszichológus. Őket is az érdeklődés valamint a törekvéseink mellé állás motiválta. Nagyon jól elbeszélgettünk, azt vettük észre, hogy reggelig tudnánk folytatni. A sorsközösség működik! Ezzel nagyjából párhuzamosan kiírtuk az első blogtúrát a Facebook oldalunkon. Több, mint 30-an voltunk. 3 érintett család és sok barát, támogató. A szülőklubok és a bogtúrák azóta is rendszeresek.  

A formálódó közösségünknél a következő fontos lépésnek azt tartottuk, hogy magunkat is és a szülőket is képezzük. Anita elvégzett egy csoportvezető képzést, majd mindketten mentorszülő képzésen vettünk részt (szerencsére pont akkor és pont Gyöngyösön volt). Figyeltük a lehetőségeket és pont a Mozaik Egyesület keresett partnereket, vidéki képzések megtartására. A szülő, tesó és a jogos önvédelem képzéseiken is voltunk már, így némi izgalommal, hogy mi csak egy formálódó közösség vagyunk, bepályáztunk. Látták, ismerték és támogatták törekvéseinket és így sikerült Gyöngyösre lehozni a 2 napos Fogódzó + szülőképzést. Minden szülő érezte, hogy mennyire hasznos ez és remek két napot töltöttünk el trénereinkkel (Dénesné Spitzer Éva és Mészáros Lőrinc). Itt már tudtam, hogy valamilyen jogi formát kell öltenünk. Az ötletet a többi szülő is nagyon támogatta, így 2015. november 13-án megtartottuk az Apró Lépések Egyesület alakuló ülését. (A bejegyzést ügyvédi segítség nélkül, egyszerűsített eljárásban adtuk be - sok hasznos infó található erről a nonprofit.hu oldalon). Hiánypótlás nélkül is ültek rajta, így csak 2016. február elején emelkedtünk jogerőre. 

Közben újabb szülőképzésre csaptunk le az elsők közt, hiszen újabb szülők találtak meg minket, csatlakoztak hozzánk (jellemzően friss diagnózissal, ami szerintem nagy szó). Az FSZK Autizmus 5 lépésben, 5 napos képzését szerveztük le Gyöngyösre. Újabb tréning, ami csapatépítésnek is beillik. Farkas Gyöngyi és Pászti Katalin voltak a trénereink, nagyszerű szakembereket ismerhettünk meg.

A szülőklubnál pontosítottuk, és kimondtuk, hogy minden hónap 2. péntekén 17-órától lesznek a találkozók, amit azóta is tartunk. 

Egy kezdő egyesületnél kissé hátrány, hogy a pályázatokon a lezárt üzleti év kritérium szokott lenni. Így olyan lehetőségek után kellett nézni, ahol ez nem állt fenn. Szerencsére, az önkormányzatnál voltak bizottsági pályázatok, ahol nyertünk is, így újabb előadásokat szerveztünk: Őszi Tamásné Patrícia: Autista gyerekek Integrált óvodai és iskolai nevelése, járt nálunk Lizanka és Viktor, és legutóbb Solt Anna a viselkedésproblémákról beszélt. Az előadásaink mindig ingyenesek és nyitottak. Előtte plakátokon, helyi TV-ben (riport) és rádióban, valamint a Facebookon hirdetjük.

Partnerek. Az előadások nagyon jó szűrők, hogy ki lesz a későbbi partnerünk. Aki eljön, óvónő, pedagógus, szakember, szülő... nem véletlenül teszi. Érdekli a téma, nyitott rá. Ők a mi tenni akaró partnereink. Persze ez nem jelenti azt, hogy mások nem azok, de rájuk kell építeni. És ez lokális szinten, nálunk nagyon jól működik. Olyannyira, hogy a Polgármester úr részvételével összehívtunk egy autizmus kerekasztalt, ahol már az óvodák, iskolák részéről is felmerült a továbbképzések iránti igény, valamint az auti gyógypedagógus szakember szükségessége az óvodákban. A kerekasztalon korábbi ismertségünk miatt, valamint elhivatottsága okán is, részt vett Czeizel Barbara, aki szakmailag lesöpörhetetlenül tudott érvelni. Lássuk be, ez nagy segítség volt számunkra. Ezért is kellenek a jó szakmai kapcsolatok! És a kerekasztal első kézzel fogható eredménye, hogy a gyöngyösi óvodákban egy fő állású auti szakirányos gyógypedagógus fejleszti a gyerekeket.

Jelenleg szűk 1 év után itt tartunk, de megyünk tovább.

Szóval ha röviden egy ajánlást kéne megfogalmazni a formálódó szervezeteknek:

• Építs közösséget (Rendszeres szülőklubok, közös szabadidős tevékenységek, közös programok szervezése... később öltsetek jogi formát)
• Szerezz és szervezz a tagjaidnak háttértudást (Szülőtréningek, szakmai találkozók, kapcsolatok kiépítése... - hiteles szakemberekkel dolgozz!)
• Lokális szinten nyíltan beszéljetek az autizmusról, mint érintett szülők (Nekünk se megy könnyen, de bizony kamerák elé kell állni, nyitott szakmai előadásokat kell szervezni, városi rendezvényeken megjelenni...) 
• Építsd ki partnerkapcsolataidat (Helyi szinten ehhez nagyon jó szűrők az előadások, de be kell menni polgármesterekhez, intézmény vezetőkhöz... Nincs náluk a bölcsek köve! Érzékenyíteni kell őket is, mert nem tudnak a problémáinkról. Ne követelőzz, segítő, együttműködő szándékkal keresd őket. Biztos találsz majd olyan óvónőket, pedagógusokat akik egyenesen segítséget kérnek, többet akarnak tudni a témáról.)
• Használd a helyi és közösségi médiát (is).
• Építs kapcsolatot a szakmával (Elengedhetetlen, hogy megismerd a hazai autizmus szakmát és ne az önjelölt, alternatív gyógymódokat kínáló emberek karmaiba küld a szülőket. Ez már a te felelőséged is! Csatlakozz az AOSZ-hoz.)

Mi így szerveződtünk, nálunk ez működik. Ettől nyugodtan el lehet térni, mert nyilván nem ez a közösségszervezés egyetlen útja. És igen, rajtunk, érintett szülőkön, nagyon sok múlik!

Hajrá!

És kérdezni ér!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.